Mozgásban
a kötőszövet I.

Miért hallod mindenhol azt a tanácsot, hogy mozogj, mozogj, mozogj?

Érezted már azt felkeléskor, hogy fáj valamid? A derekad, a nyakad, a hátad, bármilyen más terület a testeden? S azt hiszed, hogy ez egy kor fölött természetes és normális? Van egy jó és egy rossz hírem: egyáltalán nem normális és nem természetes, csak te tehetsz érte, hogy ez megváltozzon (azt mindenki döntse el maga, hogy neki melyik a jó és melyik a rossz hír)

Amikor „rozsdásnak” érzed az ízületeid a felállás vagy felkelés után, majd pár lépés vagy nyújtózás után mintha „megolajozódtak” volna. Na pont erről fog szólni ez a blog bejegyzés, amit ezzel a témával indítok újra útjára. Több részre bontva fogok erről írni, hogy jobban befogadható legyen és különben is nagy keletje van mostanság a sorozatoknak 😀

Láttad már, ahogy a kutyák és a macskák felkelés után jólesően megnyújtóznak? Ezekről még ászanák is vannak elnevezve a jógában: lefelé és felfelé néző kutya és macskapóz. Ezeket minden egyes órán gyakoroljuk, pontosan azért, mert olyan fontos folyamatokat indítanak el a testben:
– megnyújtják, fellazítják a kötőszöveteket, amik mozdulatlanság esetén hajlamosak összetapadni. Volt egy olyan szlogen, hogy az ülés az új dohányzás, ez ma már megdőlt, s ma már azt mondjuk, hogy: A mozdulatlanság a legkárosabb a testnek és a szervezetnek (tehát az ülést lehet jól csinálni, a dohányzást nem)
– mozgásszegény életmód esetén a szöveti folyadékok, az ízületi folyadékok és minden folyadék a kötőszövet és az izmok, ínak környezetében sűrűbbé válik, így nehezebben mozdulnak el egymáson (részben ebből adódnak a tipikus vállfájdalmak)
– a már kialakult fájdalom csökkentésében is nagyon jelentős a szerepük

Ha újra szeretnél könnyed és rugalmas mozgásra szert tenni, vagy megtartani azt, akkor muszáj foglalkoznod a kötőszöveted állapotával.

Ez a sorozat erről fog szólni, közelebb szeretném hozzád hozni a kötőszöveted (fasciád), hogy aztán megismerve és megértve annak működési elveit, indulj el, ha már elindultál, akkor soha ne hagyd abba a megfelelő mozgást.

Ez most a tudományban is egy viszonylag új kutatási terület, folyamatosan jelennek meg az új információk, új elméletek, de a jóga és a nyújtások (streching) mindenhol első helyen szerepel a megfelelő kötőszöveti állapot megtartásában és létrehozásában. (Úgy tűnik, több ezer éve többet tudtak erről, mint manapság… )

Ami nagyon fontos a jógával és a nyújtással kapcsolatban, hogy két fajta irányzat is létezik, s keveredik egymással:
– a statikusan, hosszú ideig kitartott ászanák. Ezek majdnem tökéletes állapottal lehetnek csak kényelmesek és jólesőek
– dinamikus, áramló gyakorlás: ez az, ami kell nekünk, amikor ilyen jellegű problémáról van szó! Ugyanis ilyenkor az történik, hogy amikor dinamikusan, folyamatosan ismételjük a nyújtást akkor rendkívüli módon fel tudjuk lazítani a letapadt területeket, valamint a kötőszövetben található milliónyi érzékelőreceptor ingerlését végezzük (ezekről később részletesen is lesz szó)

Úgy tűnik, hogy sok problémára ez a dinamikusan áramló mozgás lesz a megoldás. Nem tudom, hogy megérzésnek vagy saját tapasztalatnak köszönhetően, de én minden órámba beteszem ezt az áramló gyakorlást.

Lehet egészen könnyed, kezdő szinten is így gyakorolni és lehet nagyon erős és izmokat építő gyakorlást is így végezni.

Legközelebb a kötőszövet felépítésével fogunk foglalkozni, itt már pár gyakorlati tudnivalót is hozok nektek.