Mozgásban
a kötőszövet II.

Miért fontos, hogy jó állapotú legyen a kötőszövetem? S mi kell hozzá?
Mármint a megfelelő mozgatáson kívül mi kell hozzá

A testünk 20 %-át a kötőszövet (fascia) adja. A nevét is onnan kapta, hogy mindent mindennel összeköt a szervezetben, így jön létre kapcsolat az egyes elemek között. Pl kötőszövet a szalagrendszer is, ami csontokat köt össze. Amikor mozgatod a csontokat, pl felemeled a karod, a hozzájuk tartozó ízületek stabilitását fogják biztosítani. (Így már láthatod is, hogy a mozgástartomány nagymértékben függ a kötőszövet, azaz jelen esetben a szalagrendszer állapotától.) De a szerveid is kötőszövetbe vannak csomagolva, a bőr alatti réteg is kötőszövet (hopp, itt jön be a ráncosodás) , a hashártya, a mellhártya is az. Szóval nélküle nem működik a szervezet.

Mivel ennyire sokféle feladata van, ezért az alkotóelemei kissé eltérnek a feladattól függően: de az alapösszetevők ugyanazok: csak más -más arányban tartalmazza a szövet. Pl arról már biztos hallottál, hogy a szalagokban rengeteg a kollagén. Hiszen most mindenhol ezt reklámozzák, vegyél -vigyél kollagént és minden probléma megszűnik. Csodálatos lenne, ha ez olyan egyszerű lenne, hogy megiszol egy ananász ízesítésű kollagént és elmúlik a térdfájásod.

Akkor nézzük, hogy miből áll a kötőszövet:
– vízből, természetesen. Testünk 2/3-a víz. A sejtjeink csak vizes környezetben érzik jól magukat, csak ott tudnak jól működni. Kiszáradt izmokkal, ízületekkel és kötőszövettel nehezebb lesz a mozgás és megnő a sérülésveszély. S itt is az első tanács: ha szomjúságot érzel, akkor már felbukkant a kiszáradás a tested valamely részén. Ami nagyon lényeges: folyadékpótlásnak csak a víz számít, minden más ízesített folyadék, táplálék…
– rostok: ezek nagyon lényeges összetevők. Két fajtája van a kötőszövetben:
o elasztikus rostok: ezek nagyon vékony nagyon jól nyújtható szálak, melyek a terhelés után visszatérnek az eredeti méretükre
o kollagén rostok: az erőtovábbításban lesz nélkülözhetetlen szerepük, a szalagok és az inak fő építőanyaga
– sejtek: pl a fibroblasztok, melyeknek kiemelten fontos szerepe van pl a gyógyulásban, a sérült inak és szalagok helyreállításában. Imádják a nyomást, a nyújtást, a vibrációt. Ezekkel nagyon munkára lehet ösztönözni őket. Mozgásszegény életmód esetén gyakorlatilag lustálkodnak s egyre gyengébb minőségű szövetet állítanak elő.
– idegvégződések: megszámlálhatatlanul sok található a kötőszövetben. Az idegrendszer folyamatosan kapja innen az információkat – hideg, melegérzet, hormonok, mechanikai ingerek (nyomás, húzás) Sajnos ez miatt a fájdalomra is meg lehet őket tanítani, s már a legkisebb változásra is fájdalom szignálokat tud küldeni az idegrendszernek
– s a nagyágyú: a hialuron. Nem véletlen, hogy az arckrémedben is ez van: a hialuronnak rendkívüli vízmegkötő tulajdonsága van, így kisimulnak tőle a ráncok. Ahhoz, hogy a szomszédos szövetek simán és fájdalommentesen el tudjanak csúszni egymáson, az kell, hogy a köztük lévő folyadék vízszerű legyen, és ne mézszerűen sűrű. Ehhez rengeteg hialuron kell, mely megköti a sok tiszta vizet, amit megittál. Hialuron akkor termelődik, ha NYÚJTÓZOL! S ilyen értelemben a séta is nyújtózás, mert vannak izmok melyek kifeszülnek, s ott máris beindul a hialuron termelés. Az előző blogban írtam a beolajozott ízületekről: pontosan ez történik: a hialuron magához köti a vizet és egyre könnyebben és rugalmasabban végzed az adott mozgást.